Tempus Logo
Facebook Logo


Radnóti Miklós (1909-1944)

Radnóti Miklós

" Ember vigyázz, figyeld meg jól világod:
ez volt a múlt, emez a vad jelen, -
hordozd szívedben. Éld e rossz világot
és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte,
hogy más legyen. "




Magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője. Költészete a halál árnyékában, a fasizmus tombolásában éri el igazi nagyságát. Tragikus sorsú ember. Költői tehetségéhez kapcsolódik európai műveltsége, humanita elkötelezettsége, írói felelősségérzete. Költészete történelmi dokumentum egy embertelen korról.



Élete

(Eredeti neve: Glatter Miklós, névváltozatai: Radnói, Radnóczi, Radnóti). Budapesten született, születése két ember áldozatába kerül. A szülésben meghal édesanyja és ikertestvére. Ez a tragédia egész életében befolyásolja, versében az anyja gyilkosának nevezi magát. (Huszonhat év című vers). Középiskoláit Pesten végzi, majd a beiratkozott a szegedi Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karának magyar-francia szakára. 1926 őszén megismerkedett leendő feleségével, Gyarmati Fannival. 1934-ben doktorál, disszertációja Kaffka Margit stílusát dolgozza fel, summa cum laude diplomát kap, azonban állást nem, zsidó származása miatt. Ismeri József Attilát, 1936-ban megkapja a Baumgarten-díjat. Főleg költészetéből él, de fordít is. 1940-től kezdve többször munkaszolgálatra hívják be, 1944-ben a bóri rézbányába kerül, Radnóti ekkor verseit egy kis noteszbe írta fel, melynek lapjait szétosztotta a barátai között. Azt akarta, hogy aki tudja, vigye magával a háború után, és jelentesse meg. Versei (többek között a Hetedik ecloga és a Razglednicák) a tábori élet sötét körülményeit mutatták be vagy szerelméhez, Fannihoz szóltak. Ugyan ez év őszén a Győr melletti Abdánál kivégzik és tömegsírba temetik.



Részlet a Razglednicákból:

Mellézuhantam, átfordult a teste
s feszes volt már, mint húr, ha pattan.
Tarkólövés. — Így végzed hát te is, —
súgtam magamnak, — csak feküdj nyugodtan.
Halált virágzik most a türelem. —
Der springt noch auf, — hangzott fölöttem.
Sárral kevert vér száradt fülemen.


(Szentkirályszabadja, 1944. október 31.)

Munkássága


A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozik. Költőként tartjuk számon, de ismerjük tanulmányait, verseit is. Költészete kezdetben a modern stílushatások alá kerül. Kötetei: Lábadozó szél, Újmódi pásztorok éneke (expresszionizmus, szürrealizmus-szabad vers). Igazi fejlődése 1933-1938-ig érezhető. Az ekkor megjelent kötetei: Újhold, Járkálj csak, halálraítélt! Elhagyja a szabad verseket, mert érzi a versforma fontosságát. Rímes, kötött versformájú verseket kezd írni.
Radnóti Miklós feleségével
Nyelvezete lehiggadt, nyugodt, harmonikussá lesz, egy képzelt világba, a lelki világba menekül. A Tajtékos ég című kötetét még maga állította össze, mielőtt 1944 májusában munkaszolgálatra viszik. A kötet majd 1946 után jelenik meg, (halála után), amely majd tartalmazza utolsó verseit is (Hetedik ekloga, Razglednica, Erőltetett menet, Levél a hitveshez).


A versek a művészi érettség magasabb fokát érik el. Költészetében legfontosabb eredményeit eclogái sűrítik magukba. A döntő indítékot Vergilius IX. eklogájának fordításánál kapta, ekkor ébred rá, hogy ebben a versformában találja meg magát. Az eklogák antik keretben, az idilli kellékek felhasználásával, a formai fegyelem és nyelvi gazdagság magas fokával fejezik ki az 1938-tól egyre embertelenebb világot. A klasszikus formával kifejezi, hogy a mondanivaló örök, emberi, mai és távoli egyszerre.



Radnóti Miklós
BMÖ logo Minden jog fenntartva - Pécsi Szakképzési Centrum Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskolája 2009 BMÖ logo